Bujáki népviselet

Népi ruházatunk változatai erősen kötődtek viselője életkorához, családi állapotához és az alkalmak jellegéhez.

Férjhez menést követően az asszonyok ”hajba” (hajadonfőtt) még otthon sem lehettek. A kontyos féketőt mindig viselték. A fiatal és középkorú asszonyok templomban selyemrojtos, kivarrott halavány (rózsaszín), kék, zöld, piros, sárga atlaszkendőt viseltek. A féketőre – a kendő alá-, formára vágott kemény papírt un. kontypapírt rögzítettek, melytől különleges, a bujákira jellemző egyediséget kapott a kendő formája. Nagyböjt idején a cifra fekete öltözőhöz fekete atlac kivarrottat kötöttek. Az idősebbek rojt nélküli hímzettet, később sima kázsmért viseltek. Harisnyájuk kék színűre változott. Szívesen viselték a kötött, síkos harisnyát is. Fekete, csipkével szegett vagy sima klott szakácsot és a felső szoknyával megegyező anyagból varrt sima zabkát viseltek. A sötétebb színű tarka szoknyák alját már nem hímezték, csak haraszttal fölszegték, alá puha két-három alsószoknyát vettek. A legidősebbek fekete szoknyáját kangának nevezték Télen a felsőtestre hímzett báránybőr bekecset, nagy belinert (berliner), ködmönt vagy gyöngyös katust vettek fel. Az idősek, fejüket kis beliner (berliner) kendővel kötötték be.

http://bujak.hu/nepviselet