Ófalu

Története

A falu története a XIII. századig nyúlik vissza. A tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. A falu központjában, a domb tetején kialakított "szigeten" áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.


Lakossága napjainkban

A település lakosságának összlétszáma közel 330 fő, a lakosság korösszetételére jellemző az elöregedés, hiszen a lakosság több mint a fele már nyugdíjas korú. A település működik óvoda és alsó tagozatos általános iskola is.

Látványosságok a faluban

Hollókő Ófaluja 1987 óta az UNESCO világörökségeinek része kulturális kategóriában. Hollókő fő látványosságai és értékei az épített és megőrzött népi kultúrához kapcsolódnak. Hollókő Ófalujában több mint 50 védett műemléki épület található, melyek a palóc népi építészetnek releváns példái. Ez a településrész még nem veszítette el élő jellegét, a házak egy részét ma is lakóházként használják, a többi ház különböző funkciókat lát el: turisztikai szolgáltatásoknak ad otthon: ajándékboltok, múzeumok, szálláshelyek, illetve a közfunkciókat ellátó épületek nagy része is ezekben a házakban kapott helyett: polgármesteri hivatal, posta. A településen több múzeum működik, ezek mellett látogatható Hollókő fatornyos temploma és a középkori vár is, mely a legépebb állapotban megmaradt végvárak közé tartozik. A falut érinti a kéktúra útvonal, melyeket a település biológiai tanösvényekkel egészített ki. A hagyományok megőrzése az egyik legfontosabb feladata a településnek, és így egyik legfontosabb látványossága is. A település legtöbb rendezvénye is a népi hagyományokra épül (húsvét, pünkösd, szüret). A település lakói a mai napig megőrizték színes népviseletüket, melyet még mindig viselnek néhányan napi szinten is.


Érdekesség még, hogy a falu központja a Duna-Tisza vízválasztó vonalán fekszik.

További információ: Hollókő honlapja