Ilona-vár

A középkori várak jó részének már a romjait sem látni, egykori állapotának elképzeléséhez pedig igen jó fantázia szükséges. Utóbbiak közé tartozik Ecseg vára is, mely a cserháti hegyek között található. Míg a szomszédos községek, mint Buják és Hollókő várai jóval tekintélyesebb maradványokkal és nagyobb hírnévvel rendelkeznek, az ecsegi vár szinte az ismeretlenség határán van.

A tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte ez a vár is, melyet valószínűleg a vidéket birtokló Csák fia, János parancsára építettek fel. János számos hadjáratban való részvételt követően a király ellen szőtt tervet, amely időközben kitudódott, és a megtorlás elől a távoli Vág folyó vidékére menekült. Birtokait a királyi Kamara elkobozta.

A vár később, 1324-ben vitézi cselekedeteiért Haschendorfi Wulfing birtokába került, aki később a velenceiek elleni hadjáratban, Zára alatt elesett. Mivel halála után a család férfi ága kihalt, Lajos király Wulfing nővérét, Erzsébetet "fiúsította" így a vagyont ő örökölte. Az utolsó oklevél 1346-ból maradt fenn, amikor Erzsébet férjhez ment Szécsényi Kónyához, és hozományként vitte frigybe a várbirtokot. Az erődítmény további sorsáról nem tudni, valószínűleg a Szécsényi-család romboltatta le az ecsegi várat, mert - hollókői rezidenciájukhoz közel lévén - feleslegesnek tartotta.

A következő évszázadokban az időjárás és a környékbeli lakosság bontásai szinte a földdel tette egyenlővé a várat. Egy 1820-as feljegyzés szerint tornyának még többemeletnyi fala és lakóépületének jelentős részletei is álltak, melyet körben kőfal, kívül pedig mély árok szegélyezett. Csekély maradványait a község határában, a Szuha-patak felett emelkedő Várhegy tetején kereshetjük fel. Napjainkban a bozóttal fedett magaslaton csak kőtörmelékek árulkodnak az egykori ecsegi várról.
http://www.magyarvagyok.com/kultura/regiok/varak-kastelyok/6717-Ecsegi-Ilona-var.html