Alsótold

További információ a településről: Alsótold
Története
Told első írásos megnevezése 1265-ből származik: akkor István ifjabb (már apja életében megkoronázott, s a keleti országrészben uralkodó) király a Rátót nembeli Domokos fia Istvánnak adományozta szolgálataiért Ágasvárt, valamint Bárkány, Tar és Kutasó falvakat. Utóbbi településsel határos községként nevezte meg az oklevél Toldot. 1327-ben Szécsényi Tamás hollókői uradalmának szomszédjaként esett szó az itt birtokos Toldiakról. E család tagjai voltak a falu földesurai még 1470-ben is. Toldon 1542-ben öt portát írtak össze, 1549-ben pedig már a török is adóztatta. 1552 nyarán, amikor a környékbeli várak elestek, valószínűleg elpusztult a helység, mert a XVI–XVIII. századból származó összeírások pusztaként említették. Török időkben elnéptelenedett falu a XVIII. század közepétől kezd benépesedni. Legnagyobb lélekszáma - 403 fő - 1900-1920 között volt, lakossága azóta az elvándorlás és a természetes szaporodás visszaesése miatt csökken.

Zöldút

Útvonalak

Az útvonalakra kattintva részletesebben megtekintheti azokat a Google Maps oldalán!

Alsótold, pdf
Alsótold-Felsőtold
Cserhátszentiván, pdf
Cserhátszentiván-Alsótold
Felsőtold, pdf
Felsőtold-Alsótold
Garáb, pdf
Herencsény, pdf
Hollókő, pdf
Kutasó, pdf
Nagylóc, pdf

Más, kapcsolódó települések

Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Debercsény, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Mohora, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány

A település értékei

Étkezési lehetőségek

Bableves Csárda, Told Gold

Helyi termékek

Bercsényi Fazekasműhely, Kovács, Méz

Műemlékek

Harangláb, Középkori nemesi udvarház romjai, Mészáros-kúria, Világháborús műemlék

Szálláshelyek

Szekeres Vendégház, Told Gold Panzió, Turistaszállás

Turisztika

Toldi Lovasudvar

Üzletek

Kisbolt